A városi környezetben a természetes és a megtervezett zöld területek, zöldfelületek hálózata, a zöldinfrastruktúra magában foglalja a vízi ökoszisztémák alkotta kék infrastruktúrát is. Ebben szerencsére Győr a folyók révén jó helyzetben van. A kék infrastruktúra fejlesztésének egyik központi kérdése a csapadékvíz kezelése, ami csak akkor kivitelezhető sikeresen, ha rendelkezésre áll a megfelelő méretű vízáteresztő felület. Ezért is fontos a rossz ellátottságú területeken új zöldfelületek létesítése, fejlesztése, annak érdekében, hogy környezetük vízgazdálkodását támogassák.
A megfelelő vízáteresztő és szikkasztó kapacitás olyan szempontból is fontos, mivel az éghajlatváltozás kapcsán egyre gyakrabban jelentkeznek olyan időjárási helyzetek, amelyek során jelentős mennyiségű csapadék hullik le rövid időn belül, és ezekben az esetekben a csapadékvízelvezető kapacitás (csatornahálózat) sok esetben nem elégséges, ezért villámárvizek alakulhatnak ki. Amennyiben a lehullott csapadék helyben tartható, összegyűjthető vagy éppen elszikkasztható, úgy az ilyen jellegű problémák jelentősen mérsékelhetőek. Sajnos a város egészét tekintve általános tendencia, hogy nő a szilárd burkolattal ellátott területek (pl. térkő) nagysága. A zöldfelületek mellett adódna még számos műszaki intézkedés a vízvisszatartásra (pl. szivárgó burkolatok, esőkertek, vertikális zöld falak, zöldtetők stb.), melyek nem csak a villámárvizek, hanem a fenntartható vízgazdálkodás és a biodiverzitás szempontjából is előnyösek lennének.
A települési vízgazdálkodás területén a legfontosabb a szakmaiság biztosítása és a vízgazdálkodásban érintettek igényeinek összehangolása az EU Víz Keretirányelvnek megfelelően. Ezzel biztosíthatjuk a következő célok egyidejű elérését:
- minden vízhasználónak elégséges egészséges víz álljon rendelkezésére, egyforma eséllyel;
- a vízpotenciál hatékony kihasználása és a vizek kártételei elleni intézkedések harmóniában vannak a természeti adottságokkal;
- ebből is következően a hazai hasznosítható vízkészletek mennyiségének és minőségének a javítása a jó állapot eléréséig megtörténjen, a víz, mint a természeti rendszerek létezése, működése;
- alapfeltételének megóvása biztosított legyen, majd ennek fenntartási feltételei a változó körülmények között is adottak legyenek.
A vizek okozta károk megelőzése kerül előtérbe a mai védekezés helyett, az emberi élet védelme és a nemzeti vagyon kockázathoz igazított mértékű megóvása, a vízgazdálkodási rendszerek és a területhasználati módok összehangolt átalakítása úgy, hogy a víz káros bősége a vízhiány mérséklésére legyen fordítható.
Szennyvízgazdálkodás területén biztosítani kell, hogy a tisztított szennyvíz befogadóját ne érhesse szennyezés, illetve, hogy. szennyvíztisztításhoz köthető üvegház hatású gázok kibocsátása csökkenjen. Emellett növelni kell a elválasztott rendszerű szennyvízhálózat hosszát, ami környezetvédelmi szempontból – különösen a klímaváltozáshoz köthető villámárvizek gyakoriságának várható növekedése miatt – kedvezőbb.
Végül el kell kerülni azt, hogy az ipari terhelés a szennyvíztisztító telepen tovább növekedjen. Az ipari kibocsátásból eredő terhelést közös munkával csökkenteni kell a jövőben.