Győr földrajzi adottságának köszönhetően kedvező természeti adottságokkal rendelkezik. A város esetében a mai napig kiemelten fontosak a felszíni vízfolyások, de az első (1872-85 között készült) és a második katonai felmérés (1819-69 között készült) térképein jól látszanak a korábbi jelentős felszíni vizekhez köthető erdő területek is.
A 21. századi állapotok alapján a levegő, mint környezeti elem érintettségét, minőségi állapotát főként a közlekedés, az ipar, illetve a fűtésből származó kibocsátások befolyásolják. Fontos megemlíteni a városi hősziget hatást, amelyet a magas beépítettség és a minimális zöldfelületi borítottság fokoz. Ennek köszönhetően, a Nemzeti Adaptációs Térkép (NATér) adatai alapján az extrém időjárási jelenségek gyakorisága és intenzitása várhatóan növekedni fog: egyre gyakrabban fordulnak majd elő hőhullámok ugyanakkor növekedni fog az árvízkockázat is. Ezeknek köszönhetően növekedni fognak az anyagi károk, negatív tendencia várható a turisztikai potenciál alakulásában; és sajnos az ivóvízbázis sérülékenysége is fokozódik. Ezért fontos az alábbi klíma alkalmazkodási (adaptációs) lépések megtétele.
Szénelnyelő kapacitás növelése
A város zöld- és kék infrastruktúrája magában foglalja az olyan városi víz- és zöldfelületet, amely teljesen vagy részben növényekkel borítottak. Ezek a lakosok életkörülményeinek javítását szolgálják a különféle ökoszisztéma-szolgáltatások révén. Győr zöldfelületi rendszerének fenntartása, mennyiségi és minőségi fejlesztése, bővítése kiemelten fontos az elnyelő kapacitás fejlesztése szempontjából, hiszen a város zöldfelületi aránya alacsony1, így az üvegház hatású gázok nyelő kapacitása nem elégséges. A növeléshez elengedhetetlen a város meglévő zöldterületeinek (beleértve az erdő és mezőgazdasági területeket is) védelmének erősítése, fasorok telepítésének támogatása a városon belüli közlekedési utak mentén, ipari területeken védőfásítások területeinek kijelölése.
Az elnyelő kapacitás javításának érdekében elsősorban faültetésekre és a helyi ökoszisztémához, faunához és flórához illeszkedő, lehetőség szerint őshonos fajokkal történő zöldfelület-fejlesztésekre van szükség. Ehhez nem csak a zöldfelületi arány mennyiségének növelése szükséges, hanem a zöldfelületek minőségi fejlesztése is, mivel a növényzet vitalitásával arányosan a szénmegkötőképessége is növekszik. Ez a folyamat az adaptáció tekintetében is fontos, mivel hozzájárul a hősziget-hatás csökkentéséhez és a vízgazdálkodásban is igen nagy szerepe van. További megfontolandó lehetőség olyan őshonos fajok választása, melyek CO2-megkötő képessége magasabb.
Klímaadaptív várostervezés
Ebben a feladatcsoportban olyan részek vannak, amik részletesen a Zöld Győr feladat alatt fejtek ki részletesen. Tulajdonképpen a feladatok csatlakoznak a szénelnyelő kapacitás növeléséhez természet alapú megoldásokkal kiegészítve:
- Meglévő erdő és egyéb fásterületek szakszerű kezelése;
- Részletes zöld stratégia készítése a városra;
- Zöldfelületek kataszterének, ide értve a fakatasztert is és digitális működtetése;
- A tulajdonosokkal együttműködve és EU-s finanszírozási lehetőségeket kihasználva a meglévő mezőgazdasági területek lehetőség szerinti visszavadítása
- Kék (vizes) infrastruktúra kialakítása természetalapú megoldások segítségével
A Zöld és kék infrastruktúra városi alkalmazásával kapcsolatban érdemes az alábbi videót megtekinteni
Szervezet fejlesztés és szemlélet formálás
Ez a feladat csoport tulajdonképpen megegyezik a Klímaváltozás – Fogyasztás és kibocsátás csökkentés feladatsornál felsorolt beavatkozásokkal. Fontos, hogy a helyi média segítsen abban, hogy a szénmegkötő kapacitás fontosságát megértsék a helyi lakosok, különösen a föld tulajdonosok és a kertes házak tulajdonosai, akik szignifikánsan hozzá tudnak járulni a városi hősziget jelenség csökkentéséhez.
- 2018-ban a város települési zöldterülete 570,5 ha-t tett ki, ennek CO2 elnyelése 456,4 t volt. Ebből az önkormányzati tulajdonú zöldterületek összesített területe 211 ha-t tett ki. ↩︎