Az uniós természetvédelmi törvény végleges elfogadása bizonytalan. Az nem meglepő számomra, hogy Ausztria, Finnország, Lengyelország és Svédország – néhány további ország mellett – ellenzi a természetvédelmi helyreállítási törvényt, mert a hazai erdészeti, vagy inkább intenzív fakitermelő, iparuk nyomására korábban is a törvény ellen érveltek, különösen az erdei élőhelyek új jogszabályba való beemelése ellen. Ami az ENVI Tanács legutóbbi ülésén felháborodást keltett, az az, hogy Magyarország megváltoztatta korábbi támogató álláspontját.
A korábbi megállapodás a háromoldalú egyeztetési folyamatban az volt, hogy amennyiben az Európai Parlament elfogadja az uniós természetvédelmi törvényt, akkor a Miniszterek Tanácsa – ahol a szükséges többség korábban megvolt – szintén elfogadja azt. Az EP pozitív döntése ellenére a Tanács Magyarország álláspontjának változása miatt visszavonta korábbi támogatását. Az ENVI Tanács március 25-i ülésének online közvetítését nézve már a magyar képviselő kiválasztása is megdöbbentő volt számomra. Raisz Anikó az Energiaügyi Minisztériumban dolgozik, és bár környezetvédelmi ügyekért (mármint környezetszennyezésért) és körforgásos gazdaságért felelős, a természethez egyáltalán semmi köze nincs a kormányban.
Raisz Anikó két adatot említett a Tanácsban tartott beszédében: a) Magyarország már 300.000 hektáron (3.000 km2 , ami nagyjából az ország teljes területének 3,2%-a) állította helyre a természetes állapotot, és b) Magyarország területének harmada természetvédelmi kezelés alatt áll. Az első információ azon alapul, amit földművelésügyi miniszterünk 2023. december 4-én a Budapesti Klímacsúcson mondott. Hadd idézzem Nagy István agrárminiszter urat: „természetvédelmi munkánk eredményeként 300 ezer hektárnyi területet állítottunk vissza a természetes állapotába”. Először is, a természetes állapot definíciója nem ismert. Az 50 évvel ezelőtti, a 100 évvel ezelőtti vagy a Kárpát-medence honfoglalás kori természetes állapotára utal? Közérdekű adatigénylést nyújtottam be az említett 300000 hektár elhelyezkedését tartalmazó adatbázishoz való hozzáférés érdekében. Kiderült, hogy ilyen adatbázis nem létezik, de a minisztérium 2023. december 20-i válaszában az uniós társfinanszírozású projektek adatbázisához irányított, amely a napelemek telepítésétől a miniszterelnöki hivatal kommunikációs tevékenységéig terjedő projekteket tartalmaz. Röviden tehát 300 000 hektár korábban leromlott élőhely helyreállítása nem igazolható tényekkel, kutatási vagy monitoring eredményekkel.
Mi a helyzet az egyharmadnyi természetvédelmi területtel? Az EEA Biodiverzitás Stratégia Dashboardja alapján Magyarország területének 22,2%-a tekintett természetvédelmi területnek, így Raisz Anikó valószínűleg az úgynevezett Országos Ökológiai Hálózatot is beleértette az egyharmadba. Az IUCN védett terület definíciója azonban a védelem hatékonyságát is tartalmazza, és ebben Magyarország elmarad az EU Biodiverzitás Stratégiájának 30%-os védett területre vonatkozó céljától. Nincs olyan bizonyíték, amely a védelem hatékonyságát bizonyítaná a magyarországi védett területek egyikén sem. Éppen ellenkezőleg, rengeteg bizonyíték van a védelem gyengeségére, illetve a magyarországi úgynevezett “papírparkok” létezésére. A Fertő-Hanság Nemzeti Park 77 hektárját egy új turisztikai üdülőhelynek szánják, a nemzeti parkokon belül tarvágásos fakitermelés folyik (annak ellenére, hogy erről az Alkotmánybíróság megállapította, hogy visszafordíthatatlan károkat okoz), a Fehér akácot (Robinia pseudoacacia) a természetes összetételű erdők helyettesítésére használják. Az EEA „A természet állapota az EU-ban” című jelentése alapján Magyarországon a Natura 2000 hálózatban (tehát a védett területeken belül!) az élőhelyeknek mindössze 13,3%-a van jó állapotban.
E két adat ismertetése után Raisz Anikó folytatta beszédét, és hozzátette, hogy az EU természetvédelmi törvényének megvalósítása túl költséges lenne. Ez a kijelentés némileg ellentmond az előző pontjainak. Ha Magyarországnak az elmúlt évtizedben sikerült helyreállítania leromlott élőhelyeinek több mint 3%-át kötelező érvényű jogszabály nélkül, akkor miért jelentene újabb pénzügyi terhet a természetvédelmi helyreállítási törvény elfogadása? Mindenesetre szeretném emlékeztetni az államtitkárt és az egész magyar kormányt arra a kötelezettségvállalásra, amelyet Magyarország a CBD globális biodiverzitási keretrendszerében (CBD GBF) tett. A GBF a következőket tartalmazza:
- Célkitűzés 2. Biztosítani kell, hogy 2030-ra a degradált szárazföldi, belvízi, tengeri és part menti ökoszisztémák legalább 30%-át hatékonyan helyreállítsák a biológiai sokféleség, az ökoszisztémafunkciók és -szolgáltatások, az ökológiai integritás és az összekapcsolhatóság javítása érdekében.
- Célkitűzés 19. Jelentősen és fokozatosan, hatékonyan, időben és könnyen hozzáférhető módon növelni az összes forrásból származó pénzügyi források szintjét, beleértve a hazai, nemzetközi, állami és magánforrásokat, az egyezmény 20. cikkével összhangban, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos nemzeti stratégiák és cselekvési tervek végrehajtása érdekében.
A pénzügyi érv használata a természet helyreállítása ellen tehát álságos.
A fentieken túlmenően szeretném emlékeztetni a kormányt Magyarország Alaptörvényére. Ennek P cikke kimondja: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” Azzal, hogy a kormány az ország álláspontját az EU természetvédelmi törvényével kapcsolatban megváltoztatja, véleményem szerint ellentmond az alaptörvényben rögzített kötelességének.
Végezetül szeretnék utalni arra, amit az ír miniszter a Tanács ülésén mondott. Az, hogy a Tanács elállt a korábbi jogalkotási ígérettől, aláássa az uniós szakpolitikai döntéshozatali folyamatba vetett bizalmat. Az ír álláspont nagyon egyértelmű volt azzal kapcsolatban is, hogy az EU természetvédelmi törvényének kedvezményezettjei között ott vannak a gazdálkodók, különösen a kistermelők. Magyarország álláspontjának megváltoztatása, amely a legjobb esetben is az új rendelet késleltetését jelenti, hátrányosan érinti a kistermelőket, akik hagyományosan a jelenlegi kormánypárt, a FIDESZ támogatói. Ezt a FIDESZ európai parlamenti képviselői is felismerték, amikor az Európai Parlamentben megszavazták az uniós természetvédelmi törvényt, és ezt a magyar kormány jelenleg figyelmen kívül hagyni látszik.
Mit jelent mindez Győr szempontjából?
A Győrszentiván határában tervezett 400 hektáros ipari övezet fejlesztés helyett, amelyet a jelenlegi polgármester előszeretettel nevez Ipari Park 2-nek, a területen természet helyreállítást kell megvalósítani. A helyszín ideális erdőtelepítésre, amivel Győr városa hozzájárulna az alábbi országos(nemzeti) célokhoz:
- 50000 hektár erdő telepítésével 2030-ig növeljük erdőterületeinket 22%-ról 27%-ra
- 2030-ig 40%-kal csökkentjük Üvegházhatású Gázok kibocsátását és növeljük a szénmegkötési kapacitásokat
Ezeken felül az erdőtelepítés természetesen illeszkedik a városi klíma stratégiában megfogalmazott zöldfelületek védelméhez és fejlesztéséhez.