Több ember szájából, több fórumon is elhangzott az utóbbi hónapokban, hogy Győr mindig is iparváros volt ezért van szükség az ipari terület további bővítésére. Véleményem szerint ez egy hatalmas tévedés. A mi életünkben valóban az ipar dominált, de történeti léptékben NEM! Győr volt mezőgazdasági, kereskedelmi, egyházi, katonai és oktatási központ is.
Tehát a “mindig is” kifejezés elég relatív. A város területén az elmúlt néhány száz évben nagyon változatos gazdasági tevékenység és tájhasználat folyt. Gyirmóton erdőgazdálkodtak, Csanakon bort termeltek, Bácsán jó minőségű szántók – és nem hulladékégetők – voltak, míg Győrszentivánon legelők és szántók. A történelem azt mutatja, hogy Győr a földrajzi szempontból kedvező elhelyezkedésének és az itt lakó embereknek köszönheti, hogy megőrizte gazdasági jelentőségét. Ezt a rugalmasságot kellene megőrizni a jövőben is.
Győrnek nem csak az infrastrukturális, hanem a természeti adottságai is nagyon jók. Ezen alapulva az én jövőképem egyszerű: Győr az ENSZ 17 fenntarthatósági céljaihoz tartozó kritériumok alapján Magyarország legélhetőbb megyeszékhelye legyen 2030-ra.
Ennek a célnak az elérése érdekében Győr megpályázza az EU Zöld Fővárosa cím elnyerését 2030-ban.
A 2024-2029 közötti időszak szóljon arról, hogy – a település gazdasági erejét megtartva – az önkormányzat elkészíti és benyújtja a zöld főváros pályázati anyagát 2028 közepére.
A Győr 2030 jövőkép illeszkedik a város klíma stratégiájába, illeszkedik hazánk által az EU és ENSZ felé tett vállalásaiba, és véleményem szerint ehhez pénzügyi források is rendelkezésre állnak majd (a város költségvetésén túl). A törekvés segíteni fogja a Győr környéki településeket is és hozzájárul ahhoz, hogy a jelen és jövő generációi számára élhető lakókörnyezetet biztosítsunk Győrben. Mindehhez persze csapat munka és felelős polgármester és felelős önkormányzati képviselők kellenek.
Célozzuk meg, hogy Győr legyen az EU Zöld Fővárosa 2030-ban!