Az élhető városok tervezésénél egyre fontosabb lesz az úgynevezett Zöld és Kék Infrastruktúra.
A zöld és kék infrastruktúra elemei a természeti (zöldfelületek) és a vízi területek összefüggő hálózatait jelenti, működő ökoszisztémákkal, ökoszisztéma szolgáltatásokkal. A greendex-en található cikk szerint: „A városi tájtervezés egyesíti a városi hidrológiai funkciókat (a kék infrastruktúrát) a növényzeti rendszerekkel (a zöld infrastruktúrával). A kék-zöld infrastruktúra számos előnnyel jár, az éghajlatváltozás mérséklésétől kezdve, a hozzá való alkalmazkodáson, a jólléten át egészen a biodiverzitás növeléséig.”
Az EU Zöld Infrastruktúra Stratégiája pártolja a zöld infrastruktúra teljes körű beépítését az uniós szakpolitikába, hogy a területfejlesztés állandó eleme lehessen az EU egész területén.
A Másfélfok honlapon megjelent cikk alapján a Zöld és Kék infrastruktúra egyre fontosabb szerepet játszhat abban, hogy a növekvő villámárvíz gyakoriság negatív hatásait csökkentsük:
„….országosan 40-50%-kal több ilyen eseményre kell felkészülnünk, és inkább a csapadék kissé intenzívebbé válása várható, semmint a területi kiterjedés növekedése. Különösen kitett a Nyugat/Délnyugat-Dunántúl és a főváros tágabb térsége…”
A #GYŐR2030 jövőkép ezért is fontos, hiszen a Győr területen a jövőkép alapján:
- a jövőben nem csökken a települési zöldfelületek mérete
- nem csökken a biológiai aktivitás érték
- növekedik a kék infrastruktúra aránya (és az nem azt jelenti, hogy egyre több szürke infrastruktúrát, kikötőt, telepítünk a város folyóinak partjára)