A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége számára készített elemzésem alapján a települési klímastratégiákban rögzített célkitűzések 2030-ig nagy valószínűséggel nem fognak megvalósulni, hiszen számos önkormányzat, például Győr – sokszor az Európai Bizottság által is támadott kiemelt beruházások köntösébe bújtatva az állam által is támogatva – a klímavédelmi célok eléréséhez kapcsolódó tevékenységekkel gyökeresen ellentétes fejlesztéseket valósít meg a területén. Ha az önkormányzatok nem teljesítik vállalt céljaikat, azzal a nemzeti klíma célok elérését veszélyeztetik és ezzel sértik a 2020. évi XLIV. törvényt a klímavédelemről.
Magyarország az EU tagjaként a 2020-ban elfogadott Nemzeti Energia és Klíma Tervében célul tűzte ki, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra 40%-kal csökkenti az 1990-es bázisévhez képest. Ezt a vállalást rögzítette a 2020. évi XLIV. klímavédelemről szóló törvényben. A vállalást azóta a 2023-ban frissített tervben még növelte is hazánk és a 2050-es távlati klíma semlegesség elérése érdekében a legújabb vállalás az 50%-os csökkentés 2030-ra.
2021 és 2022 során EU-s társfinanszírozásnak köszönhetően a KEHOP-1.2.1-18 pályázati forrás keretében összesen 132 települési klímastratégia készült el. Ezeknek a dokumentumoknak tulajdonképpen a nemzeti stratégiával összhangban kell lenniük így elősegítve, hogy a helyi tevékenységek révén az országos célkitűzés teljesülni tudjon. A 132 dokumentum közül hét olyan település stratégiáját vizsgáltuk meg, amelyek esetében a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének, illetve a szervezet tagjainak közvetlen érdekeltsége merült fel. A dokumentumok elemzése kapcsán felmerül a hűtlen kezelés, de legalábbis a felelőtlen közpénzfelhasználás, hiszen a hét vizsgált városok mindegyikénél a zöldfelületek csökkenése miatt növekszik az ÜHG kibocsátás és csökken a tájhasználati szektorban megköthető szén mennyisége. Úgy tűnik a települések egyike sem tesz elegendő erőfeszítést azért, hogy a saját maguk által kitűzött célokat elérjék, sőt inkább a vállalással ellentétes fejlesztéseket valósítanak meg az ipari, beépített területek növelésével és zöldfelületeik csökkentésével.
Itt érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy – bár a klímastratégiák nem tekinthetők kötelező érvényű jogi eszközöknek – az Alkotmánybíróság 13/2018. (IX. 4.) AB határozata alapján “a közjogi szervezetszabályozó eszközök körébe tartoznak, ennek megfelelően a kibocsátót kötik, ugyanakkor azonban a közép- és hosszú távú tervezés és kiszámítható jogalkotás olyan szakmai kiindulópontjai is egyben, melyek figyelembe vétele az elővigyázatosság és a megelőzés elveire is tekintettel különösen fontos az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében nevesített, a nemzet közös örökségének körébe tartozó elemek esetében.” Az Alkotmánybíróság határozata a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a alaptörvény-ellenességének megállapításáról azt is megállapítja, hogy a “szakmai tartalmú stratégiák figyelmen kívül hagyása valamely jogszabály-változás alaptörvény-ellenességének vizsgálata során külön is értékelendő a nemzet közös örökségét érintő, és az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése szerint a jövő nemzedékek számára is megőrzendő szabályozási tárgyak esetében.”
Fontos azt is megjegyezni, hogy a jövő nemzedékek szószólójának elvi állásfoglalása a helyi védett természeti területekkel kapcsolatban (Ügyszám: AJB-1965/2022) megállapítja azt is, hogy “megfelelő települési környezetvédelmi programok szükségesek ahhoz, hogy az önkormányzatok a településeik helyi környezeti adottságaihoz, értékeihez és lehetőségeihez igazított olyan döntéseket hozzanak, melyek érvényesítik nem csak a jelen, hanem a jövő nemzedékek érdekeit is.” Ugyanez a megállapítás igaz a települési klímastratégiákra is! “A települési klímastratégiákban rögzített vállalások és tevékenységek helyes megvalósítása nem csak a jelen, hanem a jövő generációinak is az érdeke. Megvalósítás hiányában ezek a dokumentumok fogatlan papír tigrisek és a rájuk költött közpénzek ablakon kidobott összegek, és ezekkel kapcsolatban panasszal éltünk az Állami Számvevőszék, az Integritás Hatóság és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala felé” tette hozzá mindehhez Kun Zoltán a szövetség elnöke. Fentiekre tekintettel úgy tűnik, hogy a klímastratégiák elkészítésével csak az azokat készítő cégek, vállalkozások és nem a helyi lakosok jártak jól.
Mit jelent mindez Győr szempontjából
Győr városi klímastratégiája 2021-ben készült el, az erre kapott KEHOP támogatás 17 millió forint volt.
Igéret
A vállalt csökkentés mértéke, szemben az országos 40%-os vállalással, mindössze 15%
Széndioxid-elnyelő kapacitás növelésére vonatkozó fő mitigációs célterületek:
> a város közigazgatási területén belül lévő zöldterületek, parkok tudatos fejlesztése, kiterjedésük növelése, új városi parkterületek létrehozása, azok tudatos fejlesztése és kezelése, további területek erdősítése,
> meglévő zöldterületek és erdők fenntartása,
> várostervezés során a zöldterületekkel kapcsolatos szempontok érvényesítése.
Valóság
A fentiekkel ellentétben a város egy újabb 400 hektáros mezőgazdasági terület ipari övezetbe vonásával próbálkozik, amely csökkenti a szénmegkötő képességet, és növeli a ÜHG kibocsátást (azonnal hiszen a talajban megkötött szén rögtön a légkörbe távozik)
További hat település esetet
Település neve / a stratégia elfogadásának éve / a stratégiára költött KEHOP támogatás / igéretek és az ezekkel szemben álló tények
Debrecen 2022, 20 M forint
Igéret
- 44,5%-kal csökkenti a város a CO2 egyenérték kibocsátást 2030-ra a 2019-es értékhez képest
- M3 Meglévő zöldterületek, természeti- és táji értékek védelme, rehabilitációja, fejlesztése
- A3 A klímastratégia célja, hogy a mezőgazdasági termelési módok megválasztásakor a földterületek termőképességének hosszú távú fennmaradása legyen az elsődleges szempont.
Valóság
A vállalásokkal szemben a város új ipari övezete forgalom növekedéssel (közlekedési eredetű CO2) és fokozódó energia igénnyel jár majd
Göd (2021) 362e forint (?)
Igéret
Az ÜHG kibocsátását 2030-ig 40%-kal csökkenti
Felújított zöldfelületi kataszter és megnövekedett zöldfelület
Valóság
Az új beépítési területek növekszenek (pl. Samsung) aminek eredményeképpen a szénnyelő kapacitás a település területén folyamatosan csökken
Komárom, 2021, 20 M forint
Igéret
Nincs konkrét csökkentési cél!
Dekarbonizációs és mitigációs cél Energiafelhasználásból eredő kibocsátás csökkentése
Adaptációs célkitűzés Zöldterületek védelme, klímaszempontú fejlesztése
Zöldfelületek fejlesztése: közterületek fásításának folytatása, közparkok fejlesztése, rekreációs célú erdők fejlesztése, klímaerdők telepítése, Natura 2000 területek védelme
Valóság
Ipari terület növekedése a zöldfelületek kárára, és az ipari fejlesztéshez kapcsolódó energia felhasználás növekedése
Nyíregyháza 2021 (társadalmi egyeztetés változat) 19 M forint
Igéret
A SECAP dokumentum elkészítésével Nyíregyháza MJV vállalta, hogy 2030-ra a 2014. évi bázishoz viszonyítva 40%-kal csökkenti ÜHG-kibocsátását
Rövid távú jövőkép megvalósulása: ez az időszak 2025-ig tart. Ezen időszak végére a lakossági és önkormányzati épületenergetikai korszerűsítésekkel, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú hasznosításával, a közparkok, zöldfelületek, erdőterületek növelésével mintegy 12 % körüli kommunális és lakossági ÜHG-kibocsátás csökkenés érhető majd el a 2018. évi bázisadathoz viszonyítva.
Az erdő- és zöldterületek további fokozatos növelésével azok kiterjedése 2030- ra eléri vagy megközelíti a 2.700 hektárt, amely mintegy 4.266 t CO2/év nyelési potenciállal rendelkezik.
2050-re “Az erdő- és zöldterületek mértéke tovább növekszik (legalább 3.000 ha-ra), amely a jelenlegi (2018. évi) mintegy 3.700 tonna elnyelt széndioxidhoz képest legalább 4.740 tonna CO2/év nyelési kapacitással fog rendelkezni”…”így Nyíregyháza esetében is megvalósulhat a klímasemlegesség.”
Valóság
Az akkumulátor gyár elhelyezése nem csak csökkenti a zöldfelületek méretét, de ehhez kapcsolódóan egy vízfolyást is “áthelyeznek” Nyíregyházán
Sopron, 2021, 18,4 M forint
Igéret
A 2015-ös kiindulási évhez képest ~15%-os csökkentést irányoz elő 2030-ra.
2030-ra a bázisértékhez képest 120%-os zöldfelületi elnyel kapacitás bővítés vállalása
Valóság
Beépítési % növelése a Fertő tavi vízitelepen és jelentős új beépítési területek (útak, logisztikai központ, Fertő tavi vízitelep)
Szeged, 2021, 19,2 M forint
Igéret
Szeged összes üvegházgáz-emissziója 2018-ban 569 000 tonna CO2e volt. 2030-ig a klímastratégia céljainak megvalósításával az éves emisszió 369 000 tonnára csökkenthető.
M.15 Szeged közigazgatási határain belül az erdőborítottság és a városi zöldfelületek növelése
Valóság
BYD fejlesztés keretében 300 hektár mezőgazdasági terület kivonása és ipari övezetté minősítése