Győr MJV közgyűlése 2023. szeptember 26-ai ülésén (lásd a közgyűlés 11. pontjánál) elfogadta a város Fenntartható Energia és Klíma Akciótervét (angol elnevezése után rövidítve SECAP) . A dokumentum szerkesztőjével Torma Andrással meg is jelent egy interjú a Kisalföld honlapján. Az interjúból kiderült, hogy Győr csatlakozott az Európai Bizottság által létrehozott Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez és csatlakozásával vállalta, hogy az általa választott bázisévhez képest (ez 2018 lett) 2030-ig legalább 40 százalékkal csökkenti a CO2-kibocsátását.
Néhány dolgot szeretnék kiemelni a 267 oldalas dokumentumból, amely az EU Joint Research Centre által kiadott útmutató alapján készült. Először is fontos hangsúlyozni, hogy a SECAP útmutató alapján a dokumentum a tájhasználati szektor elemeivel (Agriculture, Forestry, Land use vagyis AFOLU) a kibocsátás számításánál nem foglalkozik. Ugyanakkor megemlíti, hogy a zöldfelületek fontosak a város hősziget jelenség csökkentése, illetve egyes alkalmazkodási (adaptációs) intézkedések szempontjából (például a zöld és kék infrastruktúra elemei nagyon jó természet alapú megoldások lehetnek a villámárvizek kockázatának és kárainak csökkentése szempontjából).
Olyan pontokat emelek ki a SECAP dokumentumból, amik azt bizonyítják, hogy az kormány által kitűzött cél a Győr-Győrszentiván városrészében 400 hektár átlagosnál magasabb aranykorona értékű mezőgazdasági terület jelentősen zavaró hatású ipari övezetté történő átminősítése, akadályozni fogja az önkormányzatot az önként vállalt 40%-os CO2 kibocsátás csökkentés elérésében.
„Győr városa esetében az egyik legnagyobb tájhasználati probléma a városi területek növekedése a környező természeti területek, természetes és művi értékek rovására, valamint az esetleges gazdálkodó szektor általi beruházások végrehajtása adott esetben védett területeken vagy azt érintve.”
„kialakulhat funkcionális konfliktus, ahol az egyes fejlesztések negatív irányban változtatják meg a kedvező táji adottságokat (pl. ipari létesítmény kialakítása mezőgazdasági vagy természeti terület rovására, beépített területek további növelése a természetes felületek rovására);”
„A táji szintű problémák mellett a zöldfelületek problematikája is megjelenik a városban. A város zöldfelületeinek mérete 2011 és 2019 között csak marginális mértékben (3%) emelkedett, a felszínborítottsági jellemzők érdemben nem változtak. A már elfogadott GYMJV Klímastratégiája 2021-2030 alapján elmondható, hogy a zöldfelületekre vonatkoztatott elnyelő kapacitás nagyon alacsony.”
„A város zöldinfrastruktúrája magában foglal minden olyan városi víz- és zöldfelületet, amely teljesen vagy részben növényekkel borított, továbbá a városlakók életkörülményeinek javítását szolgálja az ökoszisztéma- szolgáltatások révén. Győr zöldfelületi rendszerének fenntartása, mennyiségi és minőségi fejlesztése, bővítése kiemelten fontos az elnyelő kapacitás fejlesztése szempontjából, melyhez elengedhetetlen – többek között – a városi zöldterületek védelmének erősítése, fasorok telepítésének támogatása a városon belüli közlekedési utak mentén, ipari területeken védőfásítások területeinek kijelölése.”
„Győr zöldfelületi aránya alacsony, ÜHG nyelő kapacitása jelenleg nem elégséges, nem fedezi a város üvegházgáz kibocsátását.”
Fentiekre tekintettel érthetetlen, hogy a jelenlegi város vezetés miért igyekszik szolgai módon végrehajtani a kormány célját a győrszentiváni terület átminősítésére. Ezeken kívül fontos azt is megemlíteni, hogy az átminősítéssel és az újabb burkolt felületek és ipari ÜHG kibocsátók megjelenésével, valamint az ehhez kapcsolódó várható közlekedési forgalom növekedésével a város nemhogy csökkenti az ÜHG kibocsátást, hanem éppen növeli. Ezt csak úgy lehetne kompenzálni, ha valahol lehetőség lenne a szénelnyelő kapacitás növelésére (újabb zöld területet, lehetőleg erdőt kialakítva), vagy azoktól (lakosok és cégek) várna el nagyobb csökkentést, akik már Győr területén laknak, megtelepedtek.
Mik lehetnek az átminősítés helyett a valódi megoldások:
- a város a kormánytól a SECAP megvalósítására kér pénzt
- a város nem változtatja meg a terület mezőgazdasági jellegét így biztosítja, hogy az továbbra is az élelmiszerbiztonságot szolgálja (emellett ökológiai gazdálkodást lehetne itt megvalósítani ezzel javítva a beporzók helyzetét, javítva a talaj szénelnyelt képességét)
- a város erdőt alakít ki a területen ezzel fokozva a város területén a szén elnyelő kapacitást