„Egyetlen település sem vonhatja ki magát a klímaváltozással kapcsolatos, szükséges intézkedések megtétele alól, melyek kiterjedhetnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére (mitigáció), illetve az éghajlatváltozás által okozott hatásokra való felkészülésre, az azokhoz való hatékony alkalmazkodásra (adaptáció), egyszersmind az emberi élet és egészség, továbbá a természeti és művi környezet értékeinek védelmére.” (idézet Győr MJV Klímastratégiájából )
A klímastratégiát Győr Megyei Jogú Város közgyűlése 2021. szeptember 28-án fogadta el a 22/2021. (IX. 28.) Kgy. határozatával. Ettől számítva Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata köteles legalább háromévente meghatározott tartalmú előrehaladási és felülvizsgálati jelentést készíteni, melynek első esedékessége a 2024-es esztendőben lesz. Sajnos az elfogadott stratégia említést sem tesz arról, hogy a természetalapú megoldások milyen fontos szerepet játszhatnak abban, hogy városunk felkészüljön a klímaváltozás hatásaira.
De mik is azok a természet alapú megoldások (angolul Nature-based Solutions)? A természet-alapú megoldások az ökoszisztémák védelmét, helyreállítását, a velük való fenntartható gazdálkodást szolgálják. Ezáltal kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, hozzájárulnak a szélsőséges időjárási események és természeti csapások miatti károk elkerüléséhez, a víz- és élelmiszerbiztonsághoz, valamint az egészséges és élhető városi környezet fenntartásához.
Győr méretéből adódóan több települési szövettel rendelkezik, és az egyes településrészeken más és más megoldásokkal lehet alkalmazkodni. Erről álljon itt két ábra Báthoryné dr. Nagy Ildikó Réka és dr. Vona Márton előadásából, amit egy OECD kiadvány alapján tartottak még 2022-ben. Az első ábra könnyen alkalmazható mondjuk Győrszentiván településrész esetében, míg a második – amely Sopront használja példaként – a győri Belvárosra.
Sajnos nem elég, hogy a városi klímastratégiánk megfeledkezik a természetalapú megoldásokról, de a város vezetése mintha nem ismerné ezeket a lehetőségeket. A zöldfelületek problematikája fokozottan jelenik meg a városban. Az önkormányzati tulajdonban lévő zöldfelületeinek mérete 2011 és 2019 között bár kis mértékben emelkedett, a felszínborítottsági jellemzők érdemben inkább romlottak. A zöldfelületekre vonatkoztatott elnyelő kapacitás nagyon alacsony, vagyis elnyelő szempontból deficites helyzetben van a város, és a tervezett újabb beépítések (Nyugati városkapu, Győrszentiván GIPZ övezet kijelölése, tervezett mintegy 70 hektáros gyárterület Győrszentiván Kertváros és Gönyű között, Szabadhegyi újabb lakóövezetek) ezen még tovább ronthatnak. A Győrszentivánon tervezett 400 hektáros mezőgazdasági terület ipari övezetté besorolása ráadásul azért is kockázatos, mert a városrész legmagasabban fekvő területein kíván létrehozni 240 hektár burkolt felületet, ahonnan a csapadék várhatóan akadálytalanul folyik majd a lakóövezetre.
A városban burkolat stopra van szükség és a fent részletezett természet alapú megoldásokat kell előtérbe helyezni.